Könyvek és egyéb források

Hamarosan bővebben, most egyelőre csak pár apró gondolat + egy kis inspiráció! :D

A könyvek fontossága vitathatatlan, még akkor is, ha vannak olyan kutatási módszerek, amelyek nem a könyvekről szólnak. Ezért is beszélünk inkább forrásokról, amely lehet könyv, újságcikk, tudományos írás szakmai lapban, workshop eredmények, konferencián elhangzottak, előadások, kisfilmek, youtube videók, ...! Itt most csak két könyv, amelyek az építészeti kutatáshoz kapcsolódnak, illetve egy gyűjtés, amely egy most készülő cikkhez kell. 

... folyt. köv.

A Facebook-on is fent van az Építészeti kutatás- és találásmódszertan! :D

Like-oljatok, kövessetek, csatlakozzatok, kommenteljetek, adjatok tippeket, kérdezzetek, ...! Facebook link - klikk IDE!

a kép forrás: https://www.facebook.com/pages/Ép%C3%AD

tészeti-kutatás-és-találásmódszertan/907967955926597?fref=nf 

letöltve: 2015. június 01.

Konferenciák - nemzetközi kapcsolatépítés és összehasonlítás

A kulcsszavaknál már szerepel a téma: nemzetközi kapcsolatépítés, publikációk, nemzetközi összehasonlítás! Ezek mind nagyon fontosak ahhoz, hogy a kutatás és a kutató(k) valódi problémákra találjanak válaszokat és megoldásokat. Fontos, hogy a kutató(k) belássák, megértsék, hogy az témájuk nem is annyira egyedi, már sokan foglalkoztam a téma egyes elemeivel, ... akár teljesen ugyanazzal a témával, csak esetleg egy másik országban. Ezek a kutatások, meglévő anyagok, tapasztalatok rengeteget tudnak segíteni az előrehaladásban. Ehhez viszont fontos, hogy a kutatás nemzetközi szinten is kommunikálva legyen. Cikkek, írások, poszterek, kommentek, előadások, ... formájában. Keressetek olyan magazinokat, folyóiratokat (journal), könyveket, embereket, blogokat, ... és konferenciákat, amelyek a témátokkal foglalkoznak. Elsőre biztosan azt fogjátok gondolni, hogy ilyen nincs, DE van! Keressetek szorgosan! Amíg nem találtok ilyet, addig biztosan nem kutattatok eleget!

Gyorsan 1-2 konferencia amelyekre ebben az évben biztosan megyünk vagy már voltunk. Csak, hogy jobban érthető legyen a dolog a gyakorlatban is, látható legyen, hogy a "co-housing" témában - amiről olyan keveset tudunk - mégis milyen sok elérhető esemény van.

1. Collaborative Housing and Community Resilience - szeminárium sorozat Nagy-Britanniában. A második leeds-i eseményen volt lehetőségem ott lenni. Ez a sorozat inkább Nagy-Britanniával foglalkozik, de fontos a szervezőknek, hogy nemzetközi szakemberek is részt vegyenek.
A sorozat linkje: http://collaborativehousing.net
Illetve a rövid beszámoló: http://epiteszforum.hu/utinaplo-kozossegben-elni1

2. ENHR - European Network for Housing Research - az év egyik legfontosabb eseménye, amelyet minden évben más ország rendez. Sok-sok témával, előadásokkal, tanulmányutakkal, ... Erre a konferenciára lehet előre jelentkezni saját írással és poszterrel, hogy azt a konferencián is bemutathasd. "Call for Papers" és "Call for Posters"
A link: https://www.enhr.net
Az idei év eseménye: http://www.enhr2015.com

3. Architecture and Resilience on a Human Scale - ez a sheffieldi konferencia nem konkrétan a co-housing-okról szól, viszont szerintünk nagyon is kapcsolódik a téma a konferenciához, így ide is jelentkeztünk. Itt lehetett írással és workshop vezetőnek jelentkezni.
Az esemény linkje: http://www.sheffield.ac.uk/architecture/latest/events/resilienceconference

Folyamatosan dolgozunk rajta, hogy a kutatás mellett - annak részeként, nemzetközi eseményeken is részt tudjunk venni. Utazási ösztöndíjakra pályázunk, támogatást kérünk a szervezőktől, ... A finanszírozás is fontos része a dolognak.

Kutatási téma - miért csinálod amit csinálsz?

Valahogy megint inkább a tapasztalataimról mesélek, mint valami könyvből kiolvasott száraz dologról. Remélem így is jó! :D

x=? (Alejandro Aravena)

a kép forrása: http://ad009cdnb.archdaily.net/wp-content/uploads/2012/08/1344375823-sketch-1.jpg 

letöltve: 2015. május 06.

Dietmar Eberle volt az MAS Housing évem professzora, s ő hetekig "zaklatott" minket azzal, hogy mi a TÉMA, MIÉRT csinálod és mi MOTIVÁL ebben!? Nagyon fontosnak tartotta a személyes motiváció mellett, hogy a kutatásainkat úgy csináljuk, hogy az "eladható" legyen, valós problémákra (Eberle mester utálta a probléma kifejezést - szerinte "nincs" probléma, csak kérdések, teendők) igényekre próbáljanak meg választ / megoldást adni! Olyan témát, aminek eredménye további elismeréshez, sikerekhez vezethet. Ez amellett, hogy pozitív hatást gyakorol "mindenre", a kutatónak is egy siker, ami arra serkenti, hogy tovább dolgozzon. Logikus! :D
Szóval MIT, MIÉRT és HOGYAN?! A sorrend is nagyon fontos!!! Alejandro Aravena szerint is a MIT "?" a legfontosabb, ő azt mondja, hogy "Nincs annál rosszabb, mint amikor egy rossz kérdést válaszolunk meg jól".
A TÉMA fontosságában Moravánszky Ákos csak tovább erősített, amikor elmesélte, hogy az ő PhD kutatói a -1 félévet a téma pontos meghatározásával töltik, ami talán a "legfontosabb" része a kutatásnak!
Ezek fényében a DLA kutatásom ütemtervét is úgy állítottam össze, hogy az első félévben "csak" a téma pontos meghatározásával foglalkoztam. Úgy érzem sikerült, persze lehet majd még finomítani rajta :D

Research buddy

Szerintem a kutatási társ egyszerűen nélkülözhetetlen! Sőt, bűntetni kéne azt, hogy egyedül kell kutatni! :D Erről Alan Macfarlane bácsi is mesél kicsit, de itt most inkább a tapasztalataimat írom le.

a kép forrása: http://www.awmagazin.de/sites/awmag/files/styles/1024x768/

public/images/charles_und_ray_eames_0.jpg letöltve: 2015. május 05.

Szóval számomra nagyon fontos, hogy legyen egy kutatási társam, akivel meg lehet beszélni a felmerülő kérdéseket, mindig van egy azonnali visszajelzés ha valami jó vagy rossz, négy szem többet lát, ... Még azt is meg merem kockáztatni, hogy még több fős kutatócsoportok még jobbak lennének. A három fős csoportokat nem ajánlom, csoportdinamikai szempontból nem előnyösek. Asszem erről már ti is hallottatok Dúll Andreától vagy ...! Persze ez sem igaz mindig. Az előző félévben volt a Tanszéki Kutatások tárgyon egy három fős csoport és nagyon jók voltak!

Igazából nem is értem, hogy egy kutatónak (PhD, DLA) miért is kell teljesen egyedül alkotnia!? Szerintem ez is fog azért változni majd szépen lassan! Szóval keressetek magatoknak research buddy-t! :D Nekem van kettő is (más-más projektekben), ezért én nagyon szerencsésnek mondhatom magamat :D

Magamban valahogy úgy vízionálom az egészet, mint amikor a korcsolyapályán ketten forognak körbe körbe. Az egyik áll, s húzza a másikat, ezzel hozva lendületbe. Majd ez a lendületben lévő hozza lendületbe a másikat, ... Jó játék, s számomra olyan, mint egy örökmozgó. Ha az egyik elfárad, akkor a másik kisegíti, lendületbe hozza.

Ez a cikk inspirált, hogy írjak erről a témáról, ezért azt hiszem megérdemli, hogy idekerüljön! :D
"The secret ingredient that makes some teams better than others" - http://ideas.ted.com/the-secret-ingredient-that-makes-some-teams-better-than-others/

hamarosan

Egyszerűen nem bírom (időm sincs sok) megszülni a kutatási vázat, pedig már annyira szeretném, hogy más számára is elérhető legyen! De hamarosan érkezik, ígérem! :D

Tudás transzfer - oktatás, fejlődés, ...

A DLA kutatás mellett kötelező - és jó is - az oktatás, tudás transzfer is. Ezért szerintem az is fontos, hogy ne csak kutatói képességeinket fejlesszük, hanem oktatói - tanári képességeinket is. Ebben én személy szerint asszem még gyerekcipőben járok, viszont fejlődni azt mindenképpen szeretnék. Ezért itt szerintem érdemes volna ezzel kapcsolatos gondolatokat is gyűjteni.

"Every kid needs a champion!" - TED Talks - Rita Pierson lelkesítő előadása! :D

Még akkor is, ha az egyetemi diákok egyáltalán nem "kölykök" már! Sőt! Szerintem nagyon fontos lenne az egyetemi oktatásban azt is tudatosítani, hogy az egyetemen lévő emberek már felnőttek, ezért így kellene bánni velük! És ez visszafelé is igaz! Minden diák azért járjon egyetemre, mert azzal szeretne foglalkozni amit éppen csinál!

Absztrakt - hogyan írjunk rövid, de teljes értékű absztraktot a kutatási témáról

a kép forrása: http://users.ece.cmu.edu/~koopman/essays/abstract.html 

letöltve: 2015.03.09.

A kutatások és írások fontos kelléke az absztrakt, ami röviden összefoglalja a kutatási téma célját, probléma felvetését, metódusát, eredményét és következtetését. Philip Koopman rövid leírása "How to write an abstract" sokat segíthet a munkában, illetve abban, hogy miért érdemes, kell jó absztraktot írni. Ami még sokat segíthet és fontos, az egy ütős, figyelemfelkető cím és néhány kulcsszó, ami leírja a kutatási téma főbb altémáit.

Teendők listája:
1. Cím - figyelemfelkeltő, ütős
2. Kulcsszavak - 5-7 altéma, amit érint a kutatás, ezek a kulcsszavak mindenképpen legyenek benne az absztraktban
3. Motiváció - egyéni és kutatási
4. Probléma felvetés, helyzetértékelés - a probléma leírása és tényekkel való alátámasztása
5. Probléma megoldási metódus - hogyan oldhatja meg a kutatás, projekt a problémát
6. Eredmény - mi a lehetséges megoldás
7. Következtetés - milyen hatás várható a megoldástól

Link:
http://users.ece.cmu.edu/~koopman/essays/abstract.html

Ilyen, olyan, így, úgy, szerintem, azt gondolom, mely, ...

Szavak, amelyeket én felvettem a kutatási és írási feketelistámra. Használatuk egyrészt akadémiai szinten sem igazán elfogadottak, másrészt a munkámat és a megértést is csak bonyolítják, még nehezebben érthetővé téve azt.

Ezen a feketelistán olyan szavak és kifejezések szerepelnek, amelyek használata sem nem akadémiai szintű, sem nem segíti a kutatások és írások megértését. A tudományos írásban kerülni kell a személyes vélemények kifejezését, a barátkozós hangnemet, a kétértelmű megfogalmazásokat és a tényekkel alá nem támosztott kijelentéseket.

ilyen, olyan - milyen?
így, úgy - hogy?
szerintem - kutatási eredmények, tényegk támasszanak alá kijelentéseket, ne a személyes véleményem
azt gondolom - nem én vagyok fontos, hanem a kutatás, a munka, a tények, az eredmények
mely - kötőszavak, melyek elhagyása egyszerűsíti az írást

* A kutatás elején fontos, hogy a saját céljaink is legyenek megfogalmazva a kutatással kapcsolatban, viszont ezeknek nem kell szerepelniük a végső anyagokban.

Some advice on writing a thesis, book or article. Alan Macfarlane 2008 - YOUTUBE

Ezt a videót mindenkinek nagyon ajánlom, akit érdekel a kutatás, de nem tudja, hogy miként lehet azt csinálni, mindenkinek aki már kutat, de elakadt vagy éppen módszereket keres, mindenkinek, aki szeretne egy inspiráló videót látni! Alan Macfarlane professzor! 

Építészeti kutatásmódszertan - miért indult ez a blog?

Sok ismerősöm panaszkodott az elmúlt évek során, hogy a DLA iskola sajnos nem elég ahhoz, hogy igazán jól megtanulja az ember az építészeti kutatásmódszertan alapjait és cseresznyéjét (a torta tetején). Többek között ezért is gondoltam úgy, hogy érdemes elindítani egy OPEN SOURCE felületet, amit mindenki szerkeszthet, amelyen mindenki megoszthatja tapasztalatait, eszmecserét kezdhetünk a kutatásról, publikálásról, oktatásról, mindenről, ami szerintünk manapság elengedhetetlen egy kortárs kutatói szemlélethez.

Pár kulcsszó, amelyek szerintem fontosak lehetnek (ABC sorrendben)
- absztrakt
- célok
- elmélet és gyakorlat
- esettanulmányok
- hazai- és nemzetközi kapcsolatépítés
- hazai- és nemzetközi publikációk
- könyvek
- kulcsszavak
- kutatási napló
- kutatási váz
- kutatási társ - research buddy :D
- kutatási téma
- nemzetközi összehasonlítás
- oktatás - tudás transzfer
- probléma felvetés
- ütemterv